Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu Hlavné menu 2 Prechod na navigáciu vodorovná

Gazdasági és társadalmi fejlődés

Párkány város gazdasági és társadalmi fejlődésének programja, 2008
 PHSR.pdf (1.1 MB) PHSR.pdf (1.1 MB)

 

A mai Párkány gazdasági felfejlődőse

  

A mai Párkány voltaképpeni gazdasági felvirágzásának kezdete a 18. század elejére esik. A 18. század huszas éveiben Párkány és tágabb környezetének további betelepítése folyik. A település előnyös fekvése miatt a Duna bal partján lévő tágabb környezete, az alsó Garam- és Ipolymente központjává válik.

Az esztergomi érsek igyekezett Párkány részére vásárjogot szerezni. Kérelmére III. Károly császár 1724 augusztus 6-án „Villa Párkány” részére kisebb városi előjogok formájában évente 4 világi piac- és vásártartási jogot adományozott. Az első napon kirakodóvásár, a második napon pedig marhavásár volt. Azonban az uralkodó nem adományozta Parkan részére a város címet. 1793-ban Parkan a városi előjogok adományozásának minden feltételét teljesítette. Az esztergomi érsek városi előjogok adományozásának kérelmével fordult a császárhoz. Ezeket az előjogokat a város majd 1740-ben Mária Terézia császárnőtől kapja meg.

1750-ben esztergomi megye részeként létrehozták Párkány járás-t.

A 19. század második felében Párkányban fejlődésnek indult a gazdaság és vele együtt a polgári élet is. Kisebb üzemek alakultak. 1842-ben itt alapították meg Frankl Otto és Fiai Első párkányi keményítőgyárát a malommal együtt. Később megalakult a Renner Fivérek téglagyára. Ebben az időben Párkány jelentős közlekedési csomóponttá vált. 1850-ben befejeződött a vasút Vác és Pozsony közti szakaszának építése. Az első vonatszerelvény 1850. december 16-án ment keresztül Párkányon mint a Bécs – Pesti járat.

A 19. században a város életének legszomorúbb eseményei közé tartozik a hatalmas árvíz, amely a várost 1876-ban öntötte el. Még az I. világháború előtt megalakult Schrank Ecetgyára és a Tímár testvérek gőzmalma a nánai úton. A malom főleg az I. világháború alatt virágzott. A történelmi dokumentumok a három vízimalom létrejöttének pontos dátumát nem jegyezték fel.

A város fejlődéséhez a 19. és 20. század fordulóján jelentős mértékben járult hozzá Rongrün Ede, aki létrehozta a város első Posta-ját és érdemeket szerzett a Párkányi Takarékpénztár megalapításában is.

A város növekedése a 20. század elején sem állt le.

A 19. és 20. század fordulóján majd a 20. század első felében az aktív polgárságnak köszönhetően a városban gazdag kultúrális és társadalmi élet folyt. 1880-ban létrejött Párkányban a Közjegyzői és Anyakönyvi Hivatal. A város legöregebb önkéntes szervezetei közé tartozott a Tűzoltóegylet, amely 1885-ben alakult meg.

Az I. világháború előtt Párkányban Polgári iskola-t is alapítottak.

Párkányt a háborús szenvedések, a nyomor és a háború összes kísérő jelensége nem sújtotta annyira mint a környező településeket. Az I. világháború vége az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlását és bukását jelenti. A csehek és szlovákok 1918. október 28-án létrejött új államalakulata ennek a dunaparti városnak a sorsát is megváltoztatja. Párkány több mint kilencszáz év után elveszti kapcsolatát a szemközti Esztergommal.

A Csehszlovák Köztársaság Párkányt mint határvárost új feladatok elé állította. A város a vasúti, vízi és közúti közlekedésben határmenti csomóponttá válik. Létrejönnek az új csehszlovák hivatalok. A városban Vámhivatal-t hoztak létre, a város a határőrség székhelyévé vált.

A háború utáni első években a város gazdasága stagnált. Az egyetlen kisebb gyár, amely a városban az első világháború után alakult a Mezőgazdasági gépek és szerszámok gyára és javítóüzem-e volt.

A város ujjáépítése 1921 után kezdődött. Az ujjáépítés első mozzanata a dunahíd helyreállítása volt, amelyet 1926-ban adtak át ismét a forgalomnak. A háború utáni helyreállítás során felújították a keményítőgyárat, a gőzmalmot, a Renner féle téglagyárat, sörraktárat és új katonai laktanyákat építettek. A város folytatja a hagyományos piac- és vásárnapokat. 1922-ben létrehozzák a városban a mozit annak ellenére is, hogy a városban nincs bevezetve a villamos energia. Ez csak 1929-ben történik meg.

A további események alakulása 1938-ban tetőzött. Párkány megszállása egészen 1945-ig tartott. A város polgárainak felszabadulás utáni első tettei az ujjáépítésre irányultak. A legjobban a vasútvonalak, a vasútállomás és annak közigazgatási épületei károsultak. Az igazi ujjáépítés csak 1948 februárja után jön el. Párkány jelentős vasúti csomóponttá, külföldi áruk átrakodóhelyévé vált.

A régóta híres Párkány történetének egyik legjelentősebb eseménye 1948.06.26-án következett be. A PARKAN név ŠTÚROVO-ra változik.

Štúrovo város megpróbál mielőbb normális feltételeket teremteni az egészségügyi ellátásban, a kultúrális és társadalmi életben. 1960-ban a városban felújításra került a hagyományos SIMON-JÚDA vásár.

A városban rendelőintézetet hoztak létre, jelentősen bővült az orvosi ellátás és egészségügyi létesítmények hálózata. Nem maradtak el a beruházások sem.

A város legnagyobb vállalatai közé kétségkívül a Délszlovákiai Cellulóz- és Papírgyár gyáregyüttese fog tartozni. A gyáregyüttes alapkövét 1963-ban rakták le.

A nyugodt városépítést az 1965 júniusi nagy dunai árvíz szakította meg. Ebben az évben kezdődtek meg az Esztergomba vezető dunai közúti híd megépítésének előkészületi munkái.

A Duna folyó mint nemzetközi víziút lehetővé tette Štúrovo számára, hogy Bratislava /:Pozsony:/ és Komárom után hazánk harmadik dunai kikötővárosa legyen.

1989 novembere után jelentős változások történtek, fejlődésnek indult a magánvállalkozások szférája. A privatizáció következményeként a vállalatok magánvállalkozók igazgatása alá kerültek. 2001. szeptember 11-én üzembe helyezték az ujjáépített Mária-Valéria hidat.

Ez a tény hozzájárult a város gazdasági, társadalmi és kultúrális életének fejlődéséhez illetve segítette a turizmus és az idegenforgalom fejlődését.


 

Naptár


Csütörtök blog

webygroup

Slovenská verzia
English version

35037163

2018.11.22 van
Főoldal