Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu Hlavné menu 2 Prechod na navigáciu vodorovná

Táj és történelem

     
 
       Párkányt csodálatos természeti környezete és termálfürdője teszi vonzóvá határon innen és túl. A város földrajzi környezetének meghatározó elemei a folyók. A Garam a várostól kőhajításnyira torkollik a Dunába. A Duna a vizisportok, a Garam pedig – füzeseivel és holtágaival - a horgászok paradicsoma. A Duna és az Ipoly találkozásának szögletében meredeken nyúlnak a folyók fölé a Kovácspataki dombok vulkanikus sziklaszirtjei, amelyek a pannon növényzet és állatvilág sok védett fajának nyújtanak menedéket. A természetvédelmi terület a 19/20. század fordulóján kedvelt kirándulóhelye volt  Budapest  polgári és úri köreinek. Északnyugat felől a Hegyfarok – a környék kiváló borokat termő szőlőhegye – szegélyezi a várost. Nyaranta üdülni vágyók ezreit vonzza ide Szlovákia egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hévízfürdője, a Vadas.
      A hely – kiváló fekvése okán – már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban a Limes egyik hídfője volt e helyen, amelyet a források Anavum néven említenek. Marcus Aurelius  császár ezen a tájon – a Garam mellett - írta Elmélkedései első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
       A Honfoglalástól kezdve Párkány története szorosan kapcsolódik a szemközti királyi székvárossal, Esztergommal. Esztergom gazdag történelmének bemutatása azonban nem célja e kiadványnak. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza királyunk által kiadott -alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet Kakath néven említi. Ekkor néhány révész és halász lakja a királyi székváros itteni átkelőhelyét. 1189-ben maga a Német-Római Szent Birodalom császára – Barbarossa Frigyes ver tábort Kakathon – útjában a Szentföld felé. A korabeli híradás szerint III. Béla király a keresztes háborúba tartó császárnak hatalmas sátrat adományozott, amelyet a kakathi síkon állítottak fel.
        1543-ban a török birtokba vette Esztergomot s vele együtt Kakathot is. A hely stratégiai jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kakathi erősséget (castellum) a törökök Dsigerdelen Parkan-nak, azaz „az ellenség májába ékelődő erőd”-nek nevezték el, jelezvén a névadással, hogy itt stratégiai jelentőségű pontot vettek birtokba.  A hódoltsági terület határán lévő település birtoklásáért ádáz küzdelmek folytak: küzdöttek itt az oszmán uralom ellen Pállfy Miklós és Mansfeld hadai, Zrínyi Miklós és De Souches, mígnem 1683. október 9-én Sobieski János és Lotharingiai Károly keresztény seregei fényes párkányi győzelmükkel megnyitották a Magyarország felszabadítása felé vezető utat.
         A híres párkányi vásárok is a török korba nyúlnak vissza. A híradások szerint maguk a törökök kezdeményezték azokat még a 16. század végén. Vásártartási kiváltságlevelet azonban csak 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok multával ezekből csupán a híres  Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn napjainkig, amelyek ma is a város és környéke életének sokak által várt őszi színfoltjai.
          A városka műemlék jellegű épületei az elmúlt kétszáz évben emeltettek. A barokk stílusú Szent Imre plébánia-templom a 18. század elején épült Kollonich Lipót érseksége alatt, majd 1878-ban Simor János érsek felújíttatta és kibővíttette. Említést érdemel még a templommal szemben álló egykori járásbírósági 1908-9-ben emelt épület, továbbá a ma hitelbankként szolgáló egykori szálloda és takarékpénztár a Fő utca elején, vagy a tőle két házzal odébb álló egykori községi nagyvendéglő. Valamennyi a 19/20. század fordulóján épült a boldog békeidőkben.
A város iparának és kereskedelmének fellendülése is erre az időre tehető. Már 1842-ben felépült a Frankl-féle Első Párkányi Keményítő és Csirizgyár és a Frankl-malom. A helyi ipar további fellegvárai voltak a Renner-féle téglagyárak, Schrank Salamon ecetgyára és a Timár-testvérek gőzmalma. A gazdasági élet fejlődése a közlekedési hálózat kiépítését gerjesztette. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy 1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé.  Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd minden vonatkozásban alapvető változást hozott a város életébe. Az Esztergommal való elemi egymásra utaltság öltött benne testet és nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára. A híd sok évtizedes hiányát ezért minkét város megsínylette.
         Esztergom szellemi vonzása mindenkor jelentősen kihatott Párkányra. Ennek bűvkörében élt Dr.Wertner Mór, a 19/20. század fordulójának jeles magyar történész-genealógusa, aki 1908-21 között Párkányban élt és alkotott. Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond, akinek Dörmögő Dömötöre sok-sok nemzedék  alapolvasmánya volt. Mindkét jeles személyiség szellemét emléktábla őrzi Párkány főutcáján.
          Az utóbbi évtizedekben a párkányi élet érdekes színfoltjai voltak az ide irányuló gasztronómiai kiruccanások, természetbúvárkodások és természetjárások, kerékpártúrák és persze a párkányi strandfürdő kínálta üdülési lehetőségek kiaknázása. Ezekért – és sok egyébért - ezután is érdemes lesz Párkányba utazni – az újjáépült Mária Valéria hídon.
Himmler György  

 

Naptár


Csütörtök blog

webygroup

Slovenská verzia
English version

34188243

2018.09.25 van
Főoldal